Hmmm.. De fincsi - ültem le az asztalhoz diadalittasan hogy megtaláltam a fasírtot, és úgy döntöttem, hogy ha már holnap elutazok 3 és fél hétre Németbe így nyár indító ként, hogy jól bezabálok...
Ja és hogy miért bőgök?! Naponta háromszor fordul elő, csak úgy. Szóval csak kijön aminek kikell. DE már tegnap elhatároztam hogy többet nem fogok, de hát mindegy.
- Hanna!! - szólított meg a kishúgom a legkisebb, ugyanis négyen vagyunk tesók. Maja, aki most 6 éves, mellesleg irtó aranyos, Timi aki 16 és Anyumékkal, vagyis Anyunkkal és a Jocival (aki a nevelő apunk és mellesleg imádjuk), ja és még van Luca hát igen, ő az akit senki sem érdekel de amúgy már 18 éves és még Anyuékkal és, de a nap 23,5 órájában nincs otthon. És végül én, 20 éves vagyok és saját életem van, Budapesten élek egy kis lakásban amit imádok.
A kishugimmal azért akkora a kor különbség mivel ő a Jocitól van. És én elkövettem azt a hatalmas hibát hogy átírattam az eredeti vezeték nevemet, amikor apummal összevesztem nagyon csúnyán, de már nagyon megbántam, sok pénz is volt, nagyon sok, de Apumat is megbántottam.. De mindegy. Így most kettő Kővári, és kettő Horvát gyerek van a csalándunkban.
Ja és most Anyum meg meg a Joci és a kis tündéri Maja ma it vacsorázik amit nagyon csúnyán elfelejtettem...
- Szijja Kicsim - öleltem magamhoz a kis Drágámat - hogy vagy??
- Jól, de éhes vagyok, mert Anyu nem engedte hogy otthon indulás előtt egyek, mert jöttünk hozzád vacsizni - upszi.. ez de cink, akkor go étterem
- Anyu!! - kiabáltam
- Ki az és mit akar?? - jött be Joci a konyha ajtón, vagyis az ajtó helyén
- Jujj de kis vicces vagy. Úgy gondoltam elmehetnénk egy kajáldába kajcsizni - mosolyogtam
- Kérlek ne használj ilyen szavakat a Húgod elött mert egyre bővül a Hanna féle szótára - nevette el magát
- Milyen szavakat ne használjon és ki?? - jött be Anyum a kis kutyimmal a kezében ami egy kis Yorksi
- A Hanna szegény gyereket megfertőzi, így is elég baja van - viccelődött tovább - a másik két nővérétől így is tanul elég sok hülyeséget. - fejezte be mondandóját
- Hogyha befejezted akkor indulhatnánk is - mosolyogtam
- Okés, de hova?? - kérdezte mosolyogva Anya
- Kajáldába, mert éhes a Hanna és én nagyon durván elfelejtettem hogy ma jöttök, mert pakoltam össze a cuccaim - vallottam be őszínén
- Nyugodtan szólhattál volna hogy púp vagyunk a hátadra..
- Nem egyenltalán nem erről van szó, csak simán elfelejtettem, mivel holnap repülök és egy ici-pici szót se tudok kinyőgni Németül.. - mondtam - jah bocsika.. Tudok. ja - hadartam el és közben hülyén mosolyogtam
- Jól vagy kislányom?? - jött oda Anyum és megfogta a homlokom
- Ahj.. Igen csak nem indulhatnánk?? - kérdeztem közben megfogtam a kocsi kulcsom
- Biztos nem veled megyünk - jelentette ki a Joci
- Nem tudom hogy Ti mit csináltok de én az én autómmal megyek - jelentettem ki
- Én is Hannával megyek!! - jelentette ki Maja- És sikerült 2 autóval elindulni az a Mekibe
***
Végre itthon - dőltem bele a puha ágyikómba. Majd miután elhatároztam magamban bevonultam a fürdőbe és elintéztem a teendőim. Majd behuppantam az ágyamba immár pizsiben és alváshoz készülődtem - elöttem áll a nyár és kitudja mi fog velem történni... Lehet meglelem a nagy őt, vagy lehet életem legrosszabb nyara lesz.. kitudja.. de egy a fontos: csak a pillanatnak szabad élnem és no problem :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése